{"version":"1.0","provider_name":"Cipell\u0151k","provider_url":"https:\/\/cipellok.cafeblog.hu","author_name":"AndiRandi","author_url":"https:\/\/cipellok.cafeblog.hu\/author\/andirandi\/","title":"\u00c9rdekes t\u00f6rt\u00e9net a Nike c\u00e9gr\u0151l.","html":"<div>A Nike c\u00e9g t\u00f6rt\u00e9nete egy k\u00e9zfog\u00e1ssal kezd\u0151d\u00f6tt, az Oregoni Egyetemen 1957-ben. Akik kezet r\u00e1ztak: a Nike k\u00e9s\u0151bbi megalap\u00edt\u00f3i, az akkor m\u00e1r h\u00edres atl\u00e9tika edz\u0151, Bill Bowerman \u00e9s tan\u00edtv\u00e1nya, a k\u00f6z\u00e9pfut\u00f3 Phil Knight. Bowerman szeretett volna tan\u00edtv\u00e1nyai sz\u00e1m\u00e1ra k\u00f6nnyebb, tart\u00f3sabb fut\u00f3cip\u0151ket tervezni, Knight pedig az atl\u00e9tika ter\u00fclet\u00e9n keresett \u00faj \u00fcz<span class=\"text_exposed_show\">leti lehet\u0151s\u00e9geket. Kettej\u00fck k\u00f6z\u00f6s v\u00e1llalkoz\u00e1sak\u00e9nt sz\u00fcletett meg a Nike.<\/span><\/div>\r\n<div>\r\n<div>\r\n<div>\r\n<div>\r\n<p><strong><br \/>A gyorsan kital\u00e1lt c\u00e9g<\/strong><br \/>Knight m\u00e1r az egyetemen egy dolgozatban megfogalmazta, hogy szerinte az amerikai piacon - a n\u00e9met fut\u00f3cip\u0151k egyeduralm\u00e1t megt\u00f6rve - olcs\u00f3, j\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171 jap\u00e1n cip\u0151k ter\u00edt\u00e9s\u00e9vel jelent\u0151s profitra lehetne szert tenni. Akkori tan\u00e1ra nem osztotta v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t. \u0150 azonban nem adta fel \u00f6tlet\u00e9t, \u00e9s miut\u00e1n elv\u00e9gezte az egyetemet, 1962-ben elutazott Jap\u00e1nba, \u00e9s felkereste az Onitsuka Tiger sportcip\u0151 gy\u00e1rt\u00f3 c\u00e9get. A t\u00e1rgyal\u00e1s sor\u00e1n Knight pr\u00f3b\u00e1lt komoly \u00fczleti partnernek t\u0171nni, \u00edgy ott helyben kital\u00e1lt egy c\u00e9gnevet - \u00edgy sz\u00fcletett meg a Nike el\u0151dje, a Blue Ribbon Sports (BRS). A t\u00e1rgyal\u00e1s j\u00f3l siker\u00fclt, \u00edgy a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben megindult a Tiger cip\u0151k exportja az USA-ba - az els\u0151 sz\u00e1ll\u00edtm\u00e1ny \u00f6sszesen 200 p\u00e1r cip\u0151b\u0151l \u00e1llt. Az indul\u00f3 v\u00e1llalkoz\u00e1s finansz\u00edroz\u00e1s\u00e1ra Knight \u00e9s Bowerman fejenk\u00e9nt 500 doll\u00e1rt dobtak \u00f6ssze. Az els\u0151 k\u00e9t \u00e9vben Knight szabadidej\u00e9ben, helyi \u00e9s region\u00e1lis atl\u00e9tika versenyeken a kocsija csomagtart\u00f3j\u00e1b\u00f3l \u00e1rulta a Tiger cip\u0151ket.<br \/><br \/><strong>A goffris\u00fct\u0151<\/strong><br \/>Bowerman a v\u00e1llalkoz\u00e1s beind\u00edt\u00e1s\u00e1t\u00f3l kezdve megsz\u00e1llottan dolgozott a cip\u0151k fejleszt\u00e9s\u00e9n. El\u0151bb a cip\u0151k fels\u0151r\u00e9sz\u00e9t igyekezett k\u00f6nnyebb\u00e9 tenni, \u00e9s nylon anyagot haszn\u00e1lva 1967-ben megalkotta a h\u00edres \"Marathon\" modellt; majd a cip\u0151 talp\u00e1t vette c\u00e9lba, \u00e9s a kor\u00e1bbi sima, habos szerkezet\u0171 talp helyett kik\u00eds\u00e9rletezett egy rugalmas, r\u00fccsk\u00f6s gumitalpat. A r\u00fccsk\u00f6s gumi fel\u00fcletet \u00fagy \u00e1ll\u00edtotta el\u0151, hogy foly\u00e9kony gumi kever\u00e9ket \u00f6nt\u00f6tt feles\u00e9ge gofris\u00fct\u0151j\u00e9be. Ez a talp szerkezet azt\u00e1n \u00f6r\u00f6kre megv\u00e1ltoztatta a fut\u00f3cip\u0151k tervez\u00e9s\u00e9t. A Nike 1974-ben piacra dobta a Waffel Trainert, a \"gofritalp\u00fa\" fut\u00f3cip\u0151t, ami r\u00f6videsen a legnagyobb sz\u00e1mban eladott edz\u0151cip\u0151 lett amerik\u00e1ban. <br \/><br \/>1979-ben egy kor\u00e1bbi NASA alkalmazott, Frank Rudy seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel sz\u00fcletett meg\u00a0 egy \u00fajabb jelent\u0151s innov\u00e1ci\u00f3: a l\u00e9gtalp, a Nike Air Sole. Enn\u00e9l a technol\u00f3gi\u00e1n\u00e1l a talp belsej\u00e9be \u00e9p\u00edtett m\u0171anyag membr\u00e1nokat g\u00e1zzal t\u00f6ltik fel, melyek a becsap\u00f3d\u00e1skor \u00f6sszenyom\u00f3dnak, majd kirug\u00f3znak. A Nike piacra dobta els\u0151 l\u00e9gtalp\u00fa fut\u00f3cip\u0151j\u00e9t, a Tailwindet, majd p\u00e1r \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb a hasonl\u00f3 technol\u00f3gi\u00e1ra \u00e9p\u00fcl\u0151 kos\u00e1rlabda cip\u0151t, az Air Jordant. <br \/><br \/>1987-ben megjelent az els\u0151 Nike Air Max model, melynek l\u00e9gtalpa m\u00e1r j\u00f3val nagyobb p\u00e1rn\u00e1zotts\u00e1got biztos\u00edtott el\u0151dein\u00e9l, \u00e9s enn\u00e9l a modelln\u00e9l volt l\u00e1that\u00f3 el\u0151sz\u00f6r a talp oldal\u00e1n a talp bels\u0151 szerkezete. Ezt tov\u00e1bbi olyan \u00faj\u00edt\u00e1sok k\u00f6vett\u00e9k, mint a 2000-ben bevezetett \u00faj csillap\u00edt\u00e1si technol\u00f3gia a Nike Shox, vagy a tavaly piacra dobott Nike Free, mely a mez\u00edtl\u00e1bas fut\u00e1s \u00e9lm\u00e9ny\u00e9t pr\u00f3b\u00e1lja ny\u00fajtani visel\u0151j\u00e9nek, a keresztir\u00e1nyban m\u00e9lyen bord\u00e1zott talpszerkezettel.<\/p>\r\n<p><strong>Istenn\u0151 \u00e9s\u00a0 pipa<\/strong><br \/>1971-et \u00edrunk. Egyik \u00e9jszaka a c\u00e9g els\u0151 alkalmazottja, Jeff Johnson, a gy\u0151zelem g\u00f6r\u00f6g istenn\u0151j\u00e9vel, Nik\u00e9vel \u00e1lmodik, \u00e9s az \u0151 nev\u00e9t javasolja a felfut\u00f3ban l\u00e9v\u0151 c\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra. Knight pedig a \"Dimension 6\" n\u00e9vre szeretn\u00e9 keresztelni a c\u00e9get. V\u00e9g\u00fcl Johnson \u00f6tlete gy\u0151z. \u00cdgy Knight 1971-ben megk\u00e9ri egykori di\u00e1kj\u00e1t, Carolyne Davidsont, hogy tervezzen egy olyan log\u00f3t, ami felt\u0171nhetne a fut\u00f3cip\u0151k oldal\u00e1n. Ekkor sz\u00fcletett meg a Nike \"pipa\", mely a gy\u0151zelem istenn\u0151j\u00e9nek, Nik\u00e9nek a sz\u00e1rny\u00e1t szimboliz\u00e1lja. Knight ekkor 35 doll\u00e1rt fizetett a log\u00f3 tervei\u00e9rt. (12 \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, munk\u00e1j\u00e1nak elismer\u00e9sek\u00e9nt a Nike c\u00e9g egy gy\u00e9m\u00e1ntgy\u0171r\u0171t adom\u00e1nyozott Carolyne Davidsonnak, rajta az \u00e1ltala tervezett Nike log\u00f3val, valamint meg nem nevezett mennyis\u00e9g\u0171 Nike r\u00e9szv\u00e9nyt.)\u00a0 <br \/><br \/><strong>\u00dczleti siker sz\u00e1mokban<\/strong><br \/>A kezdeti 200 p\u00e1r cip\u0151 ut\u00e1n a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben (1965) a c\u00e9g egy f\u0151\u00e1ll\u00e1s\u00fa alkalmazottal forgalmazott 20,000 doll\u00e1rt, melyb\u0151l 3240 doll\u00e1r nyeres\u00e9g\u00fck lett. 1966-ban nyitott\u00e1k meg els\u0151 lerakatukat Santa Monic\u00e1ban, Kaliforni\u00e1ban. Ezut\u00e1n a Nike gyorsan n\u00f6vekedett, \u00e9s egym\u00e1s ut\u00e1n nyitotta meg \u00fczleteit szerte az orsz\u00e1gban. 1969-re a c\u00e9g 20 alkalmazottal 300.000 doll\u00e1ros forgalmat bonyol\u00edtott. 1972-ben m\u00e1r 45 alkalmazottal m\u0171k\u00f6dtek, \u00e9s \u00e1rbev\u00e9tel\u00fck majdnem k\u00e9t milli\u00f3 doll\u00e1r volt, k\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb pedig, els\u0151sorban a Waffel Trainer cip\u0151 piaci siker\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en m\u00e1r 250 alkalmazott termelte meg a 4,8 milli\u00f3 doll\u00e1ros bev\u00e9telt. A hetvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n a Nike \u00e1rbev\u00e9tele el\u00e9rte a 270 milli\u00f3 doll\u00e1rt, 1986-ra pedig meghaladta az egy milli\u00e1rd doll\u00e1rt. 2003-ban el\u0151sz\u00f6r a nemzetk\u00f6zi elad\u00e1sok meghaladt\u00e1k az amerikai piac forgalm\u00e1t. A 2005-\u00f6s \u00fczleti \u00e9vben a Nike \u00e1rbev\u00e9tele 13,7 milli\u00e1rd dol\u00e1r volt, ami 12%-os n\u00f6veked\u00e9st jelent az el\u0151z\u0151 \u00e9vhez k\u00e9pest. <br \/><br \/><strong>H\u00edress\u00e9gek<\/strong><br \/>1973-ban<a href=\"https:\/\/www.facebook.com\/pages\/Cipell%C5%91k\/393857944097068?sk=timeline#\"><strong> Steve Prefontaine<\/strong><\/a> volt az els\u0151 elit fut\u00f3, aki Nike cip\u0151ben versenyzett. K\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb bek\u00f6vetkezett hal\u00e1lakor Steve Prefontaine h\u00e9t amerikai cs\u00facsot tartott egyidej\u0171leg, \u0151 futott a leggyorsabban 2000 \u00e9s 10000 m\u00e9ter k\u00f6z\u00f6tt az \u00f6sszes t\u00e1von. Ez a brav\u00far sem el\u0151tte, sem az\u00f3ta senkinek sem siker\u00fclt. A bal oldali k\u00e9pen edz\u0151j\u00e9vel, Bill Bowemannel l\u00e1that\u00f3. Az els\u0151 fut\u00f3, aki Nike cip\u0151ben nyer olimpiai \u00e9rmet a brit Steve Ovett volt, aki 1980-ban Moszkv\u00e1ban 800 m\u00e9teren arany\u00e9rmes lett 1:45:4-es idej\u00e9vel. N\u00e9gy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb 58 Nike felszerel\u00e9sben versenyz\u0151 atl\u00e9ta \u00f6sszesen 65 \u00e9rmet nyer a Los Angelesi Olimpi\u00e1n. A nyolcvanas \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9re felfutott a Nike sportruh\u00e1zat \u00fczlet\u00e1ga is, melynek term\u00e9keit (pl. Wimbledon, Air Jordan) olyan nevek n\u00e9pszer\u0171s\u00edtett\u00e9k, mint John McEnroe \u00e9s Michael Jordan. A 2000-es Ny\u00e1ri J\u00e1t\u00e9kokon Sydneyben 25 sport\u00e1g 2000 atl\u00e9t\u00e1ja viselte a Nike term\u00e9keit. <br \/><br \/><br \/><strong>\u00c9rdekess\u00e9g<br \/><\/strong>1990 m\u00e1jus\u00e1ban 60.000 p\u00e1r Nike cip\u0151 esett a tengerbe egy viharban h\u00e1nykol\u00f3d\u00f3 teherhaj\u00f3r\u00f3l a Csendes-\u00f3ce\u00e1n \u00e9szakkeleti r\u00e9sz\u00e9n. Az 1991 \u00e9s 1994 k\u00f6z\u00f6tt partra sodr\u00f3dott cip\u0151k a r\u00e1juk rak\u00f3dott szennyez\u00e9sek, kagyl\u00f3k \u00e9s alg\u00e1k elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa ut\u00e1n hordhat\u00f3ak maradtak, a kisodr\u00f3dott cip\u0151ket megtal\u00e1l\u00f3 hal\u00e1szok pedig gy\u0171l\u00e9seket szerveztek a cip\u0151k \u00f6sszep\u00e1ros\u00edt\u00e1sa c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l.\u00a0 <\/p>\r\n<p><b>Forr\u00e1s: <\/b><a href=\"http:\/\/edzesonline.hu\/cikk\/17\/a_nike_tortenete\" target=\"_blank\" rel=\"nofollow\">http:\/\/edzesonline.hu\/cikk\/17\/a_nike_tortenete<\/a><\/p>\r\n<\/div>\r\n<\/div>\r\n<\/div>\r\n<\/div>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/cipellok.cafeblog.hu\/files\/2015\/03\/nike-150x150.jpg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}