Egy online felmérés szerint a világban a nőknek átlagosan 20 pár cipőjük van. Más felmérés szerint pedig az Egyesült Államokban élő nők átlagban 17 pár cipőt tartanak csak a cipős szekrényükben. Első hallásra megdöbbentő és feltesszük a kérdést: miért van szükség egyáltalán ennyi cipőre egy nőnek? Ám ha jobban belegondolunk, ezek egyáltalán nem magas számok. Már csak azért sem, mert például most ősszel, amikor változékony az idő, szükség van egy melegebb őszi cipőre, de a szép napsütéses napokra egy könnyebb cipő is elkel, de ha esik az eső, akkor már a vízhatlan cipő jelenléte is nélkülözhetetlenné válik a kollekciónkban. Azután ott a tél, amikor a havas idő másfajta lábbelit igényel, mint a száraz hideg. A csúszós utakon nem tudunk magas sarkú csizmában tipegni. Bár akadnak olyan merész nőtársaim, akik a nyaktörés veszélye árán is 10–12 centiméteres sarokkal manőverezik végig a jeges utakat. A nyár a legpompásabb, mármint ami a cipő vásárlási lehetőségeket illeti, hiszen papucsot, magas és alacsonyabb szandált, vagy sarut is hordhatunk. És akkor még a színekről nem is beszéltünk! Egy nő szekrényében nemcsak fekete cipők lapulnak, hanem fehér, barna és színes! Pláne a piros cipő… Ezeknek a lábbeliknek, vagy a piros valamelyik árnyalatában pompázó cipőnek (teljesen mindegy, hogy csak papucs, vagy szandál, cipő, vagy csizma, esetleg kényelmes balettcipő, netán sportcipő), a lábbelik között kiemelt hely jár. Annak megválasztása is kiemelt odafigyelést igényel. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ideális piros árnyalatú pár megválasztása sokkal több időt, válogatást és utánajárást vesz igénybe, mint mondjuk egy fekete rokonának. Már csak azért is, mert a lábunkra vonzza a tekinteteket, nem mindegy, hogy hogyan áll…
És ha már a cipős szekrény analízisénél tartunk, egy-egy elegánsabb öltözék és alkalmi ruha is bizony más-más stílusú, anyagú és magasságú cipőt igényel. Mert ugye egy nő az alkalomhoz híven, hangulatához mérten választ lábbelit.
Érdekes adat, hogy míg egyes világsztárok ruhatárában több ezer lábbeli lapul, például a Kaliforniában élő Darlene Flynn 16 400 lábbeliből álló gyűjteményt tudhat magáénak. Persze nem hordja mindegyiket, inkább gyűjtőnek számít, akinél a vitrint is üveg-, illetve porceláncipők díszítik.
Hogy honnan ered a nők lábbeli iránti rajongása? Nem tudok tudományos magyarázatot adni. Azt hiszem, gyermekkorban jelentkezik először, amikor a kislányok anyjuk cipőjében rohangálva, és így kimozgatva annak sarkát, próbálnak azonosulni édesanyjukkal. Azt hiszem, ezek a játékok is hozzátartoznak a nővé válás folyamatához. De, hogy miért van szükség magas sarokra? Mert a magas sarok az egyensúlyozáshoz olyan testtartást: megfeszített vállakat és egy kicsit hátratolt csípőt igényel, ami büszkeséget, határozottságot, nőiességet kölcsönöz a nőnek. Ebben az esetben teljesen mindegy, milyen magas az a sarok, a nőiességhez nem kell okvetlenül 14 centiméteres sarok, de sajnos sokszor a „szerelem első látásra” hatás olyannyira elködösíti a női tudatot, hogy nem a kényelem, hanem az esztétika szerint történik a választás. Ugyanez a magyarázat arra is, hogy a nők nagy hányada a hólyagok és a többszöri sebek, vagy a térd- és hátfájás ellenére is végigtipegett már egy egész napot, vagy végigült egy eseményt abban a cipőben, amely gyötrelmei okozója, csak azért mert: szép! És még ezek után is ott lapul szekrénye mélyén arra várva, hogy gazdája ismét rátaláljon, és felhúzza, persze abban bízva, hogy már nem lesz olyan fájdalmas. És épp ez az oka annak is, hogy lehet, nem minden szekrényben, de a nők nagy többségénél lapul olyan cipő is, amelyik csak akkor volt a lábon, amikor a boltban felpróbálták.
Forrás: http://www.magyarszo.com/hu/2110/velemeny_allaspont/101983/Sokszor-fájdalmat-okoz-de-szép!.htm

Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: